Magas vérnyomás: kevésbé ismert rizikófaktorok

A magas vérnyomás népbetegség, felismerését, hatékony kezelését azonban nehezíti, hogy az általánosan ismert rizikófaktorok mellett sok olyan is létezik, amelyek kevésbé egyértelműek.

A magas vérnyomás, avagy hipertónia a legelterjedtebb szív-érrendszeri betegség, Magyarországon minden harmadik embert érint. Az egészséges vérnyomás felső határa 140/90 Hgmm, ha ennél tartósan nagyobb értéket mérünk, akkor magas vérnyomásról beszélhetünk. Az esszenciális hipertónia esetében nincs kóros folyamat a háttérben, hanem az örökletes tényezők játszanak szerepet, ám ilyenkor is a stressz, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az alkohol segítheti a betegség kialakulását. A másodlagos hipertónia általában valamilyen konkrét betegség, például idült vesebetegség, a pajzsmirigy vagy a mellékvese túlműködése és más krónikus kórképek következménye.

Sokan egyébként nem is tudják, hogy esetükben magas a magas vérnyomás kialakulásának kockázata, mivel vannak kevésbé egyértelmű és ismert okok a betegség megjelenésének hátterében. Csakhogy a magasvérnyomás-betegség komoly bajok előszobája lehet – ha tartósan fennáll, károsítja az erek falának belső rétegét, ami lerakódásokhoz, vizenyőhöz és vérrögök keletkezéséhez is vezethet. Minél hamarabbi és megfelelő kezelése tehát létfontosságú.

Rizikófaktor az alacsony fizetés és a túl sok koffein

Egy, az Occupational & Environmental Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint fokozhatja a hipertónia veszélyét, ha rendszeresen – főleg éjszaka – hangos, zavaró zajok vesznek körül otthon vagy a munkahelyünkön. Nemcsak a zajok okozta stressz káros, hanem az is, hogy alvás közben a hanghatások miatt többször felriadunk – emelte ki dr. Nicole Weingberg, a Saint John’s Health Center kardiológusa.

Ugyancsak számít az anyagi helyzetünk. A The European Journal of Public Health című szaklapban publikált egy tanulmány szerint az alacsony órabér számos betegség, így a magas vérnyomás előidézője is lehet, a probléma pedig a fiatal nőket kifejezetten erősen érinti. A cikk vezető szerzője, Paul Leigh úgy vélekedik, komoly stresszhez vezet, ha rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, például aggódunk a számlák miatt, márpedig a stressz a magas vérnyomás egyik rizikófaktora. Dr. Weinberg annyit tett ehhez hozzá, hogy az alacsony fizetés arra is hatással lehet, milyen minőségű egészségügyi ellátást kapunk, illetve milyen gyakran tudunk elmenni felülvizsgálatokra. Sőt, minél kisebb a büdzsé, annál kevésbé étkezünk egészségesen, illetve járunk el edzőterembe.

A koffeinnel is érdemes csínján bánni, mert bár stimulánsként segít felébredni, fókuszáltnak maradni, és még az emésztést is felpörgeti, ha mértéktelenül fogyasztjuk, növelheti a vérnyomást és túlzott stressznek teheti ki a szívünket – figyelmeztet dr. Amber Khanna, a University of Colorado Hospital kardiológusa.

Az American Physiological Society egy kutatása arra az eredményre jutott, hogy szívünk egészsége szempontjából szintén nem szerencsés, ha étkezéseink során gyakran keverjük az édes és a sós ízeket. A fruktóz és a só kombinációja ugyanis kiugrást okozhat a vérnyomásban – szögezte le Kevin Gordish, a tanulmány vezető szerzője. A cukor hatására a test extra mennyiségű nátriumot tart vissza, miközben csökken azon képessége, hogy megszabaduljon a feleslegtől.

Minél több szennyezett levegőt szívunk, annál nagyobb a magas vérnyomás kialakulásának veszélye – erről számolt be egy tanulmány, amit a Hypertension című szaklapban jelentettek meg. A cikk vezető szerzőjének, dr. Tao Liu epidemiológusnak az az álláspontja, hogy a szennyezett levegő gyulladásokat generál a testben, ami a többi között negatív hatással lehet az artériák felépítésére, ezáltal megnő a magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége.

Forrás: HáziPatika